Miért nem újrahasznosított anyagból készülnek a laboratóriumi fogyóeszközök?

A műanyaghulladék környezeti hatásainak és az ártalmatlanításával járó megnövekedett terhelésnek a tudatosításával egyre nagyobb a törekvés az újrahasznosított műanyagok használatára, ahol csak lehetséges. Mivel sok laboratóriumi fogyóeszköz műanyagból készül, ez felveti a kérdést, hogy lehetséges-e áttérni az újrahasznosított műanyagra a laboratóriumban, és ha igen, mennyire kivitelezhető.

A tudósok műanyag fogyóeszközöket használnak számos termékhez a laboratóriumban és környékén – beleértve a csöveket is.Krioviális csövek,PCR csövek,Centrifuga csövek), Mikrolemezek (tenyésztő lemezek,24,48,96 mélylyukú lemez, PCR lapok), pipettahegyek(Automatikus vagy univerzális hegyek), Petri-csészék,Reagens palackok,és több. A pontos és megbízható eredmények elérése érdekében a fogyóeszközökben használt anyagoknak a legmagasabb minőségi, konzisztenciájú és tisztasági szabványoknak kell megfelelniük. A nem szabványos anyagok használatának súlyos következményei lehetnek: egy egész kísérletből vagy kísérletsorozatból származó adatok értéktelenné válhatnak, ha egyetlen fogyóeszköz meghibásodik vagy szennyeződést okoz. Tehát lehetséges-e elérni ezeket a magas színvonalat újrahasznosított műanyagok felhasználásával? A kérdés megválaszolásához először meg kell értenünk, hogyan történik ez.

Hogyan történik a műanyagok újrahasznosítása?

Világszerte a műanyagok újrahasznosítása egyre növekvő iparág, amelyet a műanyaghulladék globális környezetre gyakorolt ​​hatásának fokozott tudatossága hajt. A különböző országokban működő újrahasznosítási rendszerek azonban nagy eltéréseket mutatnak, mind méretük, mind végrehajtásuk tekintetében. Németországban például a Green Point rendszert, amelyben a gyártók fizetik a termékeikben lévő műanyag újrahasznosításának költségeit, már 1990-ben bevezették, és azóta Európa más részeire is kiterjesztették. Sok országban azonban a műanyagok újrahasznosításának mértéke kisebb, részben a hatékony újrahasznosításhoz kapcsolódó számos kihívás miatt.

A műanyag-újrahasznosítás fő kihívása, hogy a műanyagok kémiailag sokkal változatosabb anyagcsoportot alkotnak, mint például az üveg. Ez azt jelenti, hogy a hasznos újrahasznosított anyaghoz a műanyaghulladékot kategóriákba kell válogatni. Különböző országok és régiók rendelkeznek saját szabványosított rendszerrel az újrahasznosítható hulladék kategorizálására, de sok országban ugyanaz a besorolás a műanyagok esetében:

  1. Polietilén-tereftalát (PET)
  2. Nagy sűrűségű polietilén (HDPE)
  3. Polivinil-klorid (PVC)
  4. Kis sűrűségű polietilén (LDPE)
  5. Polipropilén (PP)
  6. Polisztirol (PS)
  7. Más

Nagy különbségek vannak a különböző kategóriák újrahasznosításának egyszerűsége tekintetében. Például az 1. és 2. csoport viszonylag könnyen újrahasznosítható, míg az „egyéb” kategória (7. csoport) általában nem kerül újrahasznosításra5. A csoportszámtól függetlenül az újrahasznosított műanyagok nagymértékben eltérhetnek szűz társaikétól tisztaságukat és mechanikai tulajdonságait tekintve. Ennek az az oka, hogy tisztítás és válogatás után is maradnak benne szennyeződések, akár különböző típusú műanyagokból, akár az anyagok korábbi felhasználásával összefüggő anyagokból. Ezért a legtöbb műanyagot (ellentétben az üveggel) csak egyszer hasznosítják újra, és az újrahasznosított anyagok felhasználása eltér a szűz társaikétól.

Milyen termékek készülhetnek újrahasznosított műanyagból?

A kérdés a laborfelhasználók számára: Mi a helyzet a laboratóriumi fogyóeszközökkel? Vannak-e lehetőségek laboratóriumi minőségű műanyagok újrahasznosított anyagokból történő előállítására? Ennek megállapításához alaposan meg kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeket a felhasználók elvárnak a laboratóriumi fogyóeszközöktől, és a nem megfelelő anyagok használatának következményeit.

Ezen tulajdonságok közül a legfontosabb a tisztaság. Alapvető fontosságú, hogy a laboratóriumi fogyóeszközökhöz használt műanyagban lévő szennyeződéseket minimálisra csökkentsék, mivel ezek kimosódhatnak a polimerből és a mintába kerülhetnek. Ezek az úgynevezett kioldható anyagok egy sor rendkívül előre nem látható hatást fejthetnek ki például élő sejtek tenyészeteire, miközben az analitikai technikákat is befolyásolják. Emiatt a laboratóriumi fogyóeszközök gyártói mindig minimális adalékanyagot tartalmazó anyagokat választanak.

Ha az újrahasznosított műanyagokról van szó, a gyártók nem tudják pontosan meghatározni az anyagaik eredetét, és így az esetlegesen előforduló szennyeződéseket. És annak ellenére, hogy a gyártók sok erőfeszítést tesznek a műanyagok tisztítására az újrahasznosítási folyamat során, az újrahasznosított anyag tisztasága sokkal alacsonyabb, mint a szűz műanyagoké. Emiatt az újrahasznosított műanyagok kiválóan alkalmasak olyan termékekhez, amelyek használatát nem befolyásolja a kis mennyiségű kioldódó anyag. Ilyenek például a házak és utak építéséhez használt anyagok (HDPE), ruházati anyagok (PET) és párnázó anyagok a csomagoláshoz (PS).

A laboratóriumi fogyóeszközök és más érzékeny alkalmazások, például sok élelmiszerrel érintkező anyag esetében azonban a jelenlegi újrahasznosítási folyamatok tisztasági szintjei nem elegendőek ahhoz, hogy megbízható, reprodukálható eredményeket garantáljanak a laboratóriumban. Ezenkívül a nagy optikai tisztaság és a konzisztens mechanikai tulajdonságok elengedhetetlenek a laboratóriumi fogyóeszközök legtöbb alkalmazásában, és ezek az igények sem teljesülnek újrahasznosított műanyagok használatakor. Ezért ezeknek az anyagoknak a használata hamis pozitív vagy negatív eredményekhez vezethet a kutatás során, hibákhoz vezethet az igazságügyi szakértői vizsgálatok során, és helytelen orvosi diagnózist állíthat fel.

Következtetés

A műanyag-újrahasznosítás világszerte kialakult és növekvő tendencia, amely pozitív, tartós hatással lesz a környezetre a műanyaghulladék csökkentésével. Laboratóriumi környezetben az újrahasznosított műanyag olyan alkalmazásokban használható, amelyek nem annyira a tisztaságtól függenek, például a csomagolásban. A laboratóriumi fogyóeszközök tisztasági és konzisztenciájú követelményeit azonban a jelenlegi újrahasznosítási gyakorlat nem tudja teljesíteni, ezért ezeket a cikkeket továbbra is szűz műanyagból kell készíteni.


Feladás időpontja: 2023. január 29