A tudományos munkahely jövője

A laboratórium sokkal több, mint egy tudományos műszerekkel teli épület; ez egy olyan hely, ahol az elmék összejönnek, hogy újítsanak, felfedezzenek és megoldásokat találjanak a sürgető problémákra, amint azt a COVID-19 világjárvány is bebizonyította. Így egy laboratóriumot holisztikus munkahelyként tervezni, amely támogatja a tudósok mindennapi igényeit, ugyanolyan fontos, mint a fejlett technológiát támogató infrastruktúrával rendelkező labor tervezése. Marilee Lloyd, a HED vezető laboratóriumi építésze a közelmúltban leült egy interjúra a Labcompare-rel, hogy megvitassák az általa új Tudományos Munkahelynek nevezett laboratóriumi tervezési keretrendszert, amely az együttműködés elősegítésére és egy olyan tér kialakítására összpontosít, ahol a tudósok szeretnek dolgozni.

A tudományos munkahely együttműködő

Nagy tudományos innováció szinte lehetetlen lenne, ha sok egyén és csoport nem dolgozna együtt egy közös cél érdekében, és mindegyik a saját ötleteit, szakértelmét és erőforrásait hozza az asztalra. Ennek ellenére a dedikált laboratóriumi tereket gyakran elszigeteltnek és a létesítmény többi részétől elkülönítettnek tekintik, részben a rendkívül érzékeny kísérletek befogadásának szükségessége miatt. Míg a laboratórium egyes részei fizikai értelemben le vannak zárva, ez nem jelenti azt, hogy el kell zárni őket az együttműködéstől, és ha a laborokat, irodákat és más együttműködési tereket ugyanannak az egésznek az integrált részeiként gondoljuk, az sokat segíthet a kommunikáció és az ötletmegosztás megnyitása. Egy egyszerű példa arra, hogy ez a koncepció hogyan valósítható meg a labortervezésben, az üvegkapcsolatok beépítése a labor és a munkaterületek közé, ami nagyobb láthatóságot és megfelelést biztosít a két terület között.

„Olyan dolgokra gondolunk, mint például, hogy teret engedjünk az együttműködésnek, még akkor is, ha az a laborterületen belül van, és egy kis helyet biztosítunk, amely lehetővé teszi a tábla vagy egy üvegdarab írását a munkaterület és a laborterület között, és lehetővé teszi ezt a koordinációs és kommunikációs képességet. – mondta Lloyd.

Amellett, hogy együttműködő elemeket viszünk be a labortérbe és azok közé, a csapatkoordináció elősegítése azon is múlik, hogy az együttműködési tereket központilag kell elhelyezni, ahol azok mindenki számára könnyen elérhetők, és a munkaterületeket úgy csoportosítják, hogy a kollégák bőséges interakciós lehetőséget biztosítsanak. Ennek része a szervezeten belüli személyzeti kapcsolatokra vonatkozó adatok elemzése.

„Az információ és a munkafolyamatok optimalizálása érdekében tudni kell, hogy a kutatási részlegeken kik legyenek egymás mellett” – magyarázta Lloyd. „Néhány évvel ezelőtt nagy lendületet kapott a közösségi hálózatok feltérképezése, ez pedig annak megértése, hogy egy adott vállalatnál ki kapcsolódik és kitől van szüksége információra. És így elkezdesz kapcsolatot teremteni aközött, hogy ezek az emberek hogyan lépnek kapcsolatba egymással, hány interakciójuk van hetente, havonta, évente. Képet kap arról, hogy melyik osztály vagy kutatócsoport mellett kell lennie a hatékonyság maximalizálása érdekében.”

Egy példa arra, hogy a HED hogyan valósította meg ezt a keretrendszert, a Wayne State University Integratív Biotudományi Központjában található, ahol a központ nettó területének körülbelül 20%-a együttműködési, konferencia- és társalgótereket foglal magában.1 A projekt az interdiszciplináris elkötelezettséget hangsúlyozta egy központosított kommunikációs térrel. , a „téma” szerint csoportosított munkaterületek és az üvegfalak használata a részlegek közötti vizuális kapcsolatok növelése érdekében.2 Egy másik példa a Wacker Chemical Innovation Center & Regional HQ, ahol átlátszó üveget és nagy összefüggő padlólemezeket használnak nyitott irodai és laborterületeken egyaránt „Extrovertált dizájn” előmozdítása, amely rugalmasságot és együttműködési lehetőséget kínál.

A tudományos munkahely rugalmas

A tudomány dinamikus, és a laboratóriumok igényei folyamatosan fejlődnek a továbbfejlesztett módszerek, új technológiák és a szervezeteken belüli növekedés révén. A hosszú távú és a mindennapi változások integrálásának rugalmassága a laboratóriumi tervezés egyik fontos tulajdonsága, és a modern Tudományos Munkahely kulcsfontosságú eleme.

A növekedés tervezése során a laboratóriumoknak nem csak az új berendezések hozzáadásához szükséges négyzetmétereket kell figyelembe venniük, hanem azt is, hogy a munkafolyamatok és útvonalak optimalizálva vannak-e, hogy az új telepítések ne okozzanak fennakadást. A mozgathatóbb, állíthatóbb és modulárisabb alkatrészek beépítése szintén növeli a kényelmet, és lehetővé teszi az új projektek és elemek zökkenőmentes beépítését.

"Rugalmas és alkalmazkodó rendszereket használnak, hogy bizonyos mértékig módosíthassák környezetüket az igényeiknek megfelelően" - mondta Lloyd. „Módosíthatják a munkapad magasságát. Gyakran használunk mobil szekrényeket, így a szekrényt úgy mozgathatják, ahogy akarják. Beállíthatják a polcok magasságát, hogy elférjenek egy új berendezés.”

A tudományos munkahely kellemes munkahely

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a laboratóriumi tervezés emberi elemét, és a Tudományos Munkahely inkább élményként fogható fel, mint helyszínként vagy épületként. Az, hogy a környezettudósok órákon át dolgoznak, nagy hatással lehet jólétükre és termelékenységükre. Ahol lehetséges, az olyan elemek, mint a nappali fény és a kilátás, elősegíthetik az egészségesebb és kellemesebb munkakörnyezetet.

„Nagyon odafigyelünk az olyan dolgokra, mint például a biofil elemek, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy van kapcsolat – ha egyáltalán tudjuk kezelni – a külvilággal, hogy valaki lássa, még akkor is, ha a laborban van, fákat, ég – mondta Lloyd. "Ez egyike azoknak a nagyon fontos dolgoknak, amelyek tudományos környezetben gyakran nem feltétlenül gondolnak rá."

Egy másik szempont a kényelmi szolgáltatások, például az étkezési, edzési és zuhanyozási hely a szünetekben. A munkahelyi élmény minőségének javítása nem csak a kényelemre és az állásidőre korlátozódik – a labortervezés során olyan szempontokat is figyelembe lehet venni, amelyek segítik a személyzet munkáját jobban. Az együttműködés és a rugalmasság mellett a digitális kapcsolódási és távoli hozzáférési lehetőségek támogathatják az adatelemzéstől az állatok megfigyelésén át a csapattagokkal való kommunikációig terjedő tevékenységeket. A munkatársakkal folytatott beszélgetések arról, hogy mire van szükségük a napi tapasztalatuk javításához, segíthet egy holisztikus munkahely létrehozásában, amely valóban támogatja a dolgozókat.

„Ez egy beszélgetés arról, hogy mi a kritikus számukra. Mi a kritikus útjuk? Mivel töltik a legtöbb időt? Mik azok a dolgok, amik elkeserítik őket?” - mondta Lloyd.


Feladás időpontja: 2022. május 24