Kis térfogatok pipettázása kézi kézi pipettákkal

Mivel egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a reagensek és a költségek csökkentésére, egyre kisebb mennyiségekre van szükség, például a PCR Mastermix vagy enzimreakciók elkészítéséhez. A kis, 0,2 és 5 µl közötti térfogatok pipettázása azonban új kihívásokat jelent a pipettázás pontossága és precizitása terén. A következő pontok elengedhetetlenek:

1. Pipetta és hegy mérete: Mindig a lehető legkisebb névleges térfogatú és a legkisebb hegyű pipettát válassza, hogy a légpárna a lehető legkisebb legyen. Ha például 1 µl-t pipettáz, válasszon 0,25–2,5 µl-es pipettát és hozzáillő hegyet az 1–10 µl-es pipetta helyett.
2. Kalibrálás és karbantartás: Alapvető fontosságú, hogy pipettáit megfelelően kalibrálják és karbantartsák. A kis beállítások és a törött részek a pipettán a szisztematikus és véletlenszerű hibaértékek jelentős növekedéséhez vezetnek. Az ISO 8655 szerinti kalibrálást évente egyszer el kell végezni.
3. Pozitív elmozdulású pipetták: Ellenőrizze, hogy van-e alacsony térfogatú pozitív elmozdulású pipettája a laboratóriumában. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen típusú pipetták használata jobb pipettázási eredményhez vezet a pontosság és a precizitás tekintetében, mint a klasszikus légpárnás pipetták.
4. Próbáljon meg nagyobb térfogatokat használni: fontolóra veheti a minta hígítását, hogy nagyobb mennyiséget pipettázzon azonos mennyiséggel a végső reakcióban. Ez csökkentheti a pipettázási hibákat nagyon kis mintamennyiség esetén.

A jó eszköz mellett a kutatónak nagyon jó pipettázási technikával is rendelkeznie kell. Különös figyelmet kell fordítani a következő lépésekre:

1. A hegy rögzítése: Ne nyomja a pipettát a hegyére, mert ez károsíthatja a hegy finom végét, és a folyadéksugár átirányulhat, vagy károsíthatja a nyílást. A hegy rögzítésekor csak enyhe nyomást gyakoroljon, és rugós hegykúppal ellátott pipettát használjon.
2. A pipetta tartása: Ne tartsa a pipettát a kezében, amíg a centrifugára, ciklusra stb. vár. A pipetta belseje felmelegszik, és a légpárna kitágulásához vezet, ami a beállított térfogattól való eltérést eredményez pipettázás közben.
3. Előnedvesítés: A hegyen és a pipettán belüli levegő párásítása előkészíti a hegyet a mintához, és elkerüli a párolgást az átviteli térfogat leszívásakor.
4. Függőleges aspiráció: Ez nagyon fontos kis térfogatok kezelésekor, hogy elkerüljük a kapilláris hatást, amely akkor lép fel, amikor a pipettát ferdén tartják.
5. Merítési mélység: A hegyet a lehető legkevésbé merítse, hogy a kapilláris hatás miatt ne kerüljön folyadék a hegybe. Ökölszabály: Minél kisebb a hegy és a térfogat, annál kisebb a merítési mélység. Kis mennyiségek pipettázásakor maximum 2 mm-t javasolunk.
6. Adagolás 45°-os szögben: A folyadék optimális kiáramlása garantált, ha a pipettát 45°-os szögben tartják.
7. Érintkezés az érfallal vagy a folyadék felületével: Kis mennyiségek csak akkor adagolhatók megfelelően, ha a hegyét az érfalhoz tartják, vagy folyadékba mártják. Még az utolsó csepp a hegyről is pontosan adagolható.
8. Kifúvás: Kis mennyiségek adagolása után kötelező a kifúvás, hogy a hegyben lévő utolsó csepp folyadékot is ki tudja adagolni. A kifújást az érfalnak is el kell végezni. Ügyeljen arra, hogy ne kerüljön légbuborék a mintába, amikor a folyadék felületén kifújja.